Móricz ESPS

2015\10\16

Japán jól csinálja!

Naperőművek a golfpályákon

Új tájképi "elemek" jelennek meg: mind több és több, nagy kiterjedésű napelemfarm, illetve naperőmű tűnik fel a tájban. A naperőmű megnevezés azért is jogos, mivel a nagyobb rendszerek akár 6-8000 ember áramellátását tudják biztosítani.

golfpalya3.jpggolfpalya2.jpgA fotókon elhagyott japán pályák láthatóak, amik ilyen céllal lesznek újrahasznosítva. Azon most lendüljünk túl, hogy a sokhektáros területek korábban csak igen kevesek szórakozását szolgálták, ahonnan a nagyközönség ki volt zárva. Ez különösen olyan helyen lehetett kirívó, ahol kevés a földterület, nagy a laksűrűség és kevés az (gyep locsoláshoz is használt) ivóvíz.

golfpalya1.jpg

Itt egy magyar példa is, igaz nem elhagyott golfpálya. Annál kisebb méretben, a 6-os út mellett Szigetvárnál:

golfpalya4.JPG

Egy nemrég közzétett kutatás szerint, ha Magyarország is befektetne ilyen napenergia-központokba, az ország a teljes áramfogyasztásának akár 3000-szeresét is megtermelhetné.

Forrás: http://koos.hu/

2015\09\18

Mekkorák vagyunk...

A Naprendszer

Most biztos mindenki azt gondolja: láttuk már mindenhogy! A tankönyvekben, képeken, elméletben...

Itt a valósághű, méreteiben arányos naprendszermodell. Mivel már a Mini Szaturnusz esetében majdnem két kilométeres a Mini Naptól való távolsága, a Mini Neptunusz pedig 5.7 kilométerre került, így a legjobb hely, amit találhattak kutatóink, a sivatag.

Egyetlen dolgot sajnálok, hogy a Plútót nem ábrázolták a maketten, vélhetőleg a helyhiány miatt: a Mini Plútó ugyanis 6.481 kilométerre kerülne a Mini Naptól.

2015\09\15

Bye-Bye, PET palack? Hello, Ooho!

Vízgolyó válthatná fel a palackozott ásványvizet

ooho3.jpgAz Ooho! nevet kapta a golyócska, ami a szájban egy harapással szétpukkan. A londoni innováció óriási mennyiségű palack gyártásától kímélné meg a világot. A találmány köztulajdon, mert kitalálói bőkezűen a creative commons kategóriába sorolták.ooho2.jpg

A Skipping Rocks Lab által kidolgozott termék lényege, hogy alga-alapú gélben (zselében) tartalmaz vizet, számolt be az újdonságról a CityLab.com. Az ember kilyukasztja a fogával és kiszívja belőle a folyadékot, de ha lenyeli a zselés halmazállapotú borítást, az sem baj, ugyanis ehető.

A vizet gélszerű hártyába csomagolják, s az eljárás során kálcium-kloridot és nátrium-alginátot is felhasználtak (E-509 és E-401).

Az értelemszerűen “törékeny” -pontosabban könnyen pukkadó- golyó szállítása nem ütközne nagy nehézségekbe, mert ugyanolyan kiszerelésben árusítható, mint a tojások: tojásos dobozokhoz hasonló csomagolásban. A biológiailag lebomló csomagolás mindössze 2 dollárcentbe (5,4 forintba) kerül.ooho5.jpg

Azt nem írják a feltalálók, hogy egy golyó hány deciliter -vagy inkább centiliter- vizet tartalmaz, és hogy ipari elkészítéséhez mennyi energiaráfordításra van szükség, az viszont könnyen biztosra vehető, hogy zöldebb megoldás, mint a palackozott vizek, ugyanis a műanyagpalackok 80%-át világszerte nem hasznosítják újra. (Pedig például a világ legolcsóbb világítása is lehetne belőle.)ooho4.jpg

A golyócska tulajdonképpen minden háztartásban elkészíthető, emellett jelölést szerzett a 2015-ös “Design to Improve Life” versenyen.

Külföldön már nem csupán ivásra használják, de remek díszítőelem is (amíg le nem bomlik a burok):

oohoglitter1.jpg

oohoglitter2.jpgoohoglitter3.jpg

És hogy készítheted el? Itt egy videó, ami remekül bemutatja, hogy tudsz Te is ehető vízgolyót alkotni:


(a videóban van egy kis elírás[02:18], de a lenti leírásban korrigáltuk)

És itt a recept:

  • végy 1 gramm porított nátrium-alginátot (E-401) egy csésze vízhez
  • botturmixszal turmixold, amíg fel nem oldódik
  • rakd félre a tálat, amíg el nem tűnik belőle a sok buborék (kb 15 perc)
  • adj 5 gramm kalcium-laktátot(E-327) 4 csésze vízhez és kavard el
  • vegyél egy evőkanállal a nátrium-alginátos vízből és óvatosan helyezd bele a kalcium-laktátos vízbe
  • óvatosan kevergesd pár percig
  • a végén találd meg és vedd ki a vízből az elkészült Ooho-dat, és kóstold meg művedet! :)

Kémiaórára is remek szórakozás lehet, amennyiben lehetséges a kísérlet végrehajtása.

2015\09\08

Az év madarát már megválasztottuk, most jön az év fája!

2015 szeptember 7-e és október 18-a közt lehet szavazni az Év fájára. 15 versenyző van a mezőnyben, ezeknek mind megvan a saját történetük.

Idén hatodszorra szervezi meg az Ökotárs Alapítvány. Az alapítvány szeretné ezzel a versennyel felhívni a figyelmet a természetvédelem és a közösségek kapcsolatára. A versenybe bárki nevezhetett egyedi fát egy történet kíséretében, mely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösségnek. A fa kora és mérete nem fontos, előny volt azonban, ha őshonos, közterületen álló fát sikerült találni vagy a története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódott.

Az idei versenyben Itt lehet szavazni a következő 15 fára az e-mail címed megadásával. Az oldalon a fák részletes történetét is el tudjátok olvasni.

(A többi fához katt a képre)

Az Év Fája vetélkedő célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén keresztül hívja fel az emberek figyelmét a környezettudatosságra. A vetélkedő a nemzetközi Európai Év Fája versenyhez kapcsolódik. A nemzetközi versenyt az  Environmental Partnership Association (EPA) szervezi, mely az Ökotársból és 5 további közép-európai országban működő testvéralapítványaiból áll. A verseny magyarországi partnerei az Országos Erdészeti Egyesület, a Varga-Erdőmester Kft., a Szabad Föld, a Kenderkóc webáruház, az Ecolounge és a Civil Rádió. A versenyt az Európai Unió és a Szirtes Technologies Kft. "zöld kilátás az ablakon keresztül" kampánya támogatja.

 

 

Az év fája

2015\09\01

Ismerjétek meg: A haris

2016-ban az év madara

Nem, nem hasis és nem maris - a haris lett a 2016-os év marada, de esélyes volt a fürj és az ugartyúk is. Mivel ez a kistermetű madárka nyert, a Magyar Madártani Egyesület ennek a madárnak, illetve élőhelyének védelmével foglalkozik kiemelten a jövő évben.

haris_orsegi_nemzeti_park_0.jpgA recsegő hangot hallató haris (a faj latin tudományos neve is a hangutánzó Crex crex) nemcsak a sík vidéki, de a dombvidéki és előhegységi üde, magas füvű rétek védett madara. Ez, valamint hosszú távú vonuló viselkedésük fokozottan veszélyeztetetté teszik a fajt: a gépi kaszálás egész fészekaljakat pusztít el, a mediterrán régió kíméletlen madárvadászata (csak Egyiptomban évi 9–14 ezer harist lőnek le és ejtenek hálóval csapdába) pedig a vonuló egyedeket ritkítja folyamatosan.

Testhossza 27–30 centiméter, szárnyfesztávolsága 46–53 centiméter, és testtömege 135–200 gramm, tehát egy viszonylag kistestű madárról van szó. Felső tollazata feketés, világosbarna szélekkel, ezért kissé pikkelyesnek tűnik. Hasalja fakóbarna, vörösesbarna csíkozással. Mellkasa, torka és feje oldalt galambszürke. Csőre rövid és erős, hogy fel tudja csipegetni a vetőmagokat és a gabonát. A fiókák egységesen feketésbarnák, ami egy mezei madár esetében szokatlan.haris.jpg

A faj érdekessége, hogy elsősorban szürkületkor és éjszaka „énekel”, amikor a jellegzetes recsegő hang a hidegebb, sűrűbb (különösen talajközeli) levegőben messzebb terjed. A faj megismerésére - akár fülemülék éjszakája programmal összevonva - izgalmas túrák szervezhetőek országszerte. Az év hátra lévő időszakában az MME szakmai stábja kidolgozza azokat az ajánlásokat, amikkel a gazdálkodók segíthetik a fészkelőállomány védelmét, elkészíti a harist bemutató szóróanyagokat, illetve elkezdi szervezni azt az országos rendezvénysorozatot, melynek keretében éjszakai hariskereső túrákat szerveznek jövő tavasszal.

A faj a Természetvédelmi Világszövetség listáján mérsékelten veszélyeztetett, Európában sebezhető fajként tartják nyilván, Magyarországon fokozottan veszélyeztetett, eszmei értéke 500 000 Ft.

2015\08\05

Környezetvédelmi találmányok

A lélegző levél

Lélegző, szintetikus zöld levelet készített Julian Melchiorri, mely képes oxigént termelni, mint a falevelek. Akár biológiai légszűrő is lehet a találmányból.

Izgalmas és hasznos fejlesztéssel rukkolt elő a londoni Royal College of Art egyik végzős hallgatója. Julian Melchiorri a bostoni Tufts kutatóegyetem orvosbiológiai intézetének segítségével készítette el a világon az első ember alkotta, “lélegző” levelet, amely szerinte lehetővé tenné, hogy az emberiség meghódítsa a világűrt. A szintetikus levél képes arra, hogy megkösse a vizet és a szén-dioxidot, és oxigént termeljen, mint a növények.

level3.jpg 

A levél alapanyaga selyemszálakból kivont fehérje, amelyekbe Melchiorri növényi sejtekből kivont kloroplasztiszokat helyezett. Azért választotta a selymet, mert az jól stabilizálja a molekulákat. Így alkotott fotoszintézisre képes anyagot. Persze ahhoz, hogy a levél valóban “működjön”, fényre és egy kis vízre van szüksége.

level11.jpg

A diák úgy véli, hogy a találmánynak hasznát vennék például hosszú űrutazások alatt, oxigén termelésére. Ám ennél tovább is ment. Elgondolása szerint épületek homlokzatát is be lehetne borítani a mesterséges levéllel, hogy oxigénnel lássa el az épületet. Lámpaernyőt is alkotott, amely elvileg képes arra, hogy a szobában lélegezhető levegőt állítson elő. lampa.jpg

Forrás: http://www.mernokbazis.hu/ 

Találmányok Lélegző levél

2015\02\03

Környezetvédelmi találmányok

I. rész: Áram az áramlatban

  Blogunkon belül indul egy új cikksorozat, ami bemutatja a világ környezetvédelmi találmányait. Lesznek köztük  vicces, hajmeresztő és találó eszközök is, és reméljük, hogy az egész világon elterjedtek lesznek, megnövelve ezzel a megújuló energiaforrások használatának népszerűségét. Vannak köztük, amiket cégek fejlesztenek ki ipari használatra, de olyanokkal is találkozhattok majd, amiket Ti is használhattok majd otthon, vagy bárhol máshol.

  Gondolom hallottatok már a szélturbinákról, szélerőművekről, de tudtátok, hogy ezeknek víz alatti verziójuk is létezik? Árapály-turbináknak hívják őket. Régóta folyókban is alkalmazzák, ám az óceánban, Florida közelében egy egész mezőt telepítettek belőle.

1024px-rance_tidal_power_plant.JPG13617_092c81283e3c1a869aac72da7f47e3f9_big.jpg

Ezek a "gátszerű" turbinák, amiket öblökben és folyókon használnak.

tidal01.jpg  A Golf-áramlat alig 24 kilométerre húz el a floridai partok előtt. Kutatók szerint egy napon turbinák ezrei pörögnek majd ott 12 méteres mélységben, ahol a leggyorsabban hömpölyög a víz. A Golf-áramlat sehol máshol nem halad el ilyen közel lakott szárazföldhöz. "Az egész világon ez a legjobb hely az áramlat erejének kihasználására" - mondta Frederick Driscoll, a floridai Atlantic Egyetem óceánenergia-technológia intézetének igazgatója, 2008-ban.

underwater-tidal-power-st-006.jpg  „A kezdeti eredményekkel nagyon elégedettek vagyunk, hiszen azok messze túlszárnyalták előzetes várakozásainkat” -  jelentette ki Mark Antonucci, a cég társtulajdonosa és egyben pénzügyi vezetője 2010-ben - „ A mostani eredmények birtokában a korábbinál sokkal hatékonyabb turbinákat tudunk majd építeni, amelyekkel tisztán és olcsón lehet áramot termelni egy olyan technológia alkalmazásával, amely kihasználja a lassú mozgású vizek energiáját, s amelyik még nem létezik a piacon.”

 

  A TidGen Power System a természet egyik legállandóbb, legegyenletesebb energiaforrását: az ár-apály jelenséget használja ki.

orpc-tidgen-cred-nick-kaloterakis.jpg  Egy öbölben helyezik el, ahol a víz áramlása a turbina lapátokat forgatja, ami egy állandó mágnesű generátort hajt meg. Teljesítménye körülbelül 150 kilowatt. Az első TidGen egység telepítése a Maine partjainál volt 2012-ben, az első óceán-energia projekt keretében. A berendezést az amerikai villamosenergia hálózathoz csatlakoztatták. A 2014 márciusában megjelent környezeti hatásvizsgálat nem mutatott ki káros hatást a tengeri ökoszisztémára.

 

 

forrás:                    energiavadasz.hu

ujenergiak.hu

elmestalalmanyok.network.hu

 

Anna

turbina megújuló energia árapály Találmányok

2015\02\03

Fülesbaglyot találtak az iskolában

  A Fekete István Oktatóközpontot arról értesítette a Petőfi Sándor Általános Iskola egyik munkatársa, hogy egy megriadt erdei fülesbagoly akadt fenn a sportpálya kerítésén. A szomszédos udvar örökzöldjein pihenő madár valószínűleg az ott forgolódó közmunkásoktól ijedhetett meg, majd egy közeli ablaknak csapódva elveszítette koordinációs képességeit, emiatt tűnhetett úgy, hogy nem tud elrepülni a kerítésről.

  A bagoly gyorsan helyrejött, az egészsége és biztonsága érdekében azonban csak másnap reggel, alapos vizsgálatok után engedtük szabadon a kisújszállási erdei fülesbagoly gyülekezőhelyen. Jó kondíciónak örvendett, így bizonyosan továbbra is eredményesen fogja pusztítani a határban jócskán elszaporodott mezei pockokat.

1_.jpg

  Az erdei fülesbagoly hazánkban védett, nagy gazdasági hasznot hajtó faj. Kérünk, ügyeljetek Ti is a gyülekezőhelyek nyugalmára, ne zavarjátok, ne dobáljátok a fákon pihenő baglyokat!

Forrás: nimfea.hu